Múzeumok, kiállítóhelyek
Ha ellátogat hozzánk, érdemes megismerkednie a település történetével, jelenével és múltjával. A Bencés Apátság, Kogart Galéria, Levendula Ház, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Babamúzeum megannyi hely, ahol közelebb kerülhet Tihanyhoz, jobban megismerheti, és egyből meg is érti majd, mi miért szeretjük annyira.
KOGART GALÉRIA
Kossuth Lajos utca 10.
A KOGART gyűjteményeinek gazdag anyagából válogatott, állandó kiállításon mutatjuk be a 20. század egyik legnagyobb magyar szobrásza, a nyarakat 1943-tól Tihanyban töltő Borsos Miklós (1906–1990) művészetét.
Saját mestersége, a szobrászat és a rajzolás mellett egy másik, egész életén át jelen lévő élménye a zene szeretete, a zenélés, a hegedülés volt. Szobrászi pályája és életműve is leginkább egy harmonikus, formailag és gondolatilag tökéletesen megkomponált, kiegyensúlyozott zeneműhöz hasonlítható, amelyben minden hang és minden ütem önálló karakterrel bír, mégis alárendelődik a partitúra egészének.
BABAMÚZEUM
Visszhang u. 4.
Ez, a kultúrtörténetileg egész Európa szerte elismert antik gyűjtemény (1840-1920) mintegy 500 db korabeli babát mutat be jelenetekben elhelyezve. A babákat korhű, miniatűr játékokkal, mini lakberendezési tárgyakkal (pl.: színház, lakás, szatócsbolt, konyha) és egyéb kellékekkel egészítették ki, és így ismertetik meg a látogatókkal a Biedermeier és a reformkor arisztokrata, valamint nagypolgári ízlésvilágát, életstílusát. Ezen kívül a múzeum egy részében újonnan készített művészi babákon mutatják be a magyar népviseleti kultúra legjellegzetesebb öltözeteit. Igazi, kihagyhatatlan élmény gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.
BENCÉS APÁTSÁGI TEMPLOM ÉS MÚZEUM
I. András tér 1.
A múzeum, a templommal egyidőben épült rendházban kapott helyet. A négyszögletes egyemeletes épülettömb a templom déli falához csatlakozik, az épületszárnyak négyzetes alakú belső udvart zárnak körül.
A rendházban lakott Magyarország utolsó uralkodója Habsburg IV. Károly király és Zita királyné, amikor az antant hatalom 1921. október 26-31. között az apátság épületébe internálta, és mielőtt Madeira szigetére száműzték volna a királyi párt. Az épületben jelenleg ismét szerzetes-közösség él. Az új kiállítóterem, melybe a templomon keresztül juthat a látogató, időszaki kiállításoknak ad helyet.
MAGYAR KIRÁLYOK TÖRTÉNELMI PANOPTIKUM ÉS KALÓZMÚZEUM
Kossuth u. 35.
A Magyar Királyok Panoptikuma rövid betekintést nyújt Magyarország történelmébe. A panoptikumban Géza fejedelemtől, Károly Róberten át, Luxemburgi Zsigmondot is beleértve, Mátyás királyig bezárólag láthatók a magyar királyok, de megtalálható még IV. Károly is. Az élményt a korabeli enteriőrök, a világítás és az audió-tárlatvezetés teszik teljessé.
A Kalózmúzeumban megtalálható: Sir Francis Drake-től Anne Bonney-n keresztül a hírhedt Feketeszakállig több híres kalóz élethű viaszfigurája, korabeli enteriőrökkel, fegyverekkel, régi pénzérmékkel, zászlókkal (látható a Jolly Roger, azaz a kalózok lobogója is).
MARCIPÁN HÁZ
Batthyány u. 17.
A Marcipán Ház a Tihanyi Bencés Apátságtól 200 méterre található, egy gyönyörűen felújított műemlékházban. A kiállítás keretében megtekinthetők kézzel készített marcipánfigurák. Az üzletben finomabbnál finomabb Szamos-marcipánok közül válogathatnak az édesszájú látogatók.
SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM
Pisky sétány 12.
Tihanyban, a Batthyány u. 20. szám alatt található oszlopos ívelt Parasztgazda Házzal és Halászcéh Házzal kapcsolatban már az 1930-as években felvetődött a gondolat, hogy szabadtéri múzeumként kellene megmutatni a nagyközönségnek. A múzeumi funkció megvalósítására azonban csak az 1960-as években került sor, amikor is folyamatosan rendbe hozták és berendezték az említett két épületet. A múzeummal a népi építkezés és életmód bemutatása volt a cél.
LEVENDULA HÁZ LÁTOGATÓKÖZPONT
Major utca 67. A Belső-tó partján
Interaktív kiállítás, teázó, ajándékbolt és élménykert várja a látogatókat a Belső-tó partján.
A Levendula Ház Látogatóközpont minden korosztály számára élményt nyújt. Bemutatja a Tihanyi-félsziget múltját és jelenét: a vulkánok egykor dühöngő világát, s a később megszelídült táj harmóniáját. A tihanyi emberek és a természet évszázados együttélését, s ennek emblematikus kultúráját, a levendulatermesztést.
Tihanyi látnivalók
Tihany település ősének megalapítása 1055-ben történt. I. András király itt építtette meg a királyi család temetkezőhelyét és fölé a monostort, ahol bencés apátok találhattak otthonra. Ezzel kezdetét vette a bencés apátság élete.
A 16–17. századi török háborúk idején várrá alakított monostor elpusztult, de a 18. században barokk stílusban újjáépült, s azóta a félsziget keleti ormán, a Balaton felett, Tihany ősi jelképe.
TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK
Óvár
Az Óvár nevű hegy ovális alaprajzú földsáncrendszere a bronzkor végén és a korai vaskorban épült fel. Ez a Balaton-vidék legépebben fennmaradt és legnagyobb földvára. Háborús körülmények között a környék népének biztos menedékhelye, s egyben fejedelmi székhelye is volt.
Halomsírok
Az Óvár déli lejtőjén – a mostani autóparkoló helyén és környékén – a földvár fejedelmeinek sírjai fölé mészkőből és földből több méter magas halmot emeltek, melyek egy részét 1970-ben tárták fel.
Remetetelep (Barátlakások)
Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban, a 11–14. század között, ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és ebédlőtermüket keleti típusú Iaura-rendszer szerint. Ez Közép-Európában az egyetlen, aránylag épségben maradt remetetelep, helyi neve Barátlakások. A remeteteleptől nem messze található Tihany egyetlen forrása, amit korábban Orosz kútnak, ma Ciprián-forrásnak hívnak.
Kálvária
1926-tól kezdve, néhány év alatt épült meg az ország legszebb 20. századi kálváriája. A délre lejtő domboldal tetején kapott helyet Krisztus kőkeresztje, a háttérben pedig a gejzirites mészkőtömbökből épített „hármas halom”, és IV. Károly magyar király bronztáblája. A Krisztus kínszenvedését és keresztútját jelképező, feliratos és bronz-domborműves kőből készült stációit, sztéléit 1960-ban leromboltatták. A Kálvária újjáépítését 1998-ban kezdték el, majd 2000. október 15-én adták át az addig elkészült, új stáció-oszlopokat, és az ideiglenesen felállított három fakeresztet.
Visszhang
A Kálvária mellett keletre fekszik. A legrégibb balatoni útikalauzban, 1848-ban azt írják, hogy a füredi vendégek Tihanyba kirándulnak visszhangot hallgatni, mert a templom fala a Visszhang-dombon gyorsan elkiáltott, 15 tagú mondást is tisztán elismétli. A jeles költők által is megénekelt tihanyi Echo az 1960-as évektől fokozatosan gyengült, de szélmentes, csendes időben, különösen este, ma is hűségesen ismétli szavainkat.
A templom és környéke
I. András király 1055-ben monostort és családi temetkezőhelyet alapított Tihanyban. A monostori élet az1500-as évek közepén szűnt meg, mivel a monostor helyén a törökök elleni védekezésül végvárat építettek, amit a törökök soha nem foglaltak el. A kuruc időkben lerombolt vár helyéről, alaprajzáról részletes leírás nincs. A Visszhang-domb és a templom közötti sétány őrzi Pisky István várkapitány nevét. A monostor és az apátsági birtokok 1716-ban kerültek a Pannonhalmi Főapátsághoz, a mai monostor-együttes építése 1754-re fejeződött be.
A Pisky sétányról megcsodálható a Balaton legszebb kikötője, a Káli Nagy Dezső tervei által, 1909-1911 között épült karcsú ívű móló.
Nyársas-hegy
Az egykori középkori vár alatt levő Nyársas-hegy onnan kapta a nevét, hogy a vár katonái itt húzták karóba – nyársalták fel – a magyar lányokat elrabló, parasztokat sanyargató törököket.
Akasztó-domb
A hegy neve 1714-ből ered, mikor Zsigmond király pallosjogot adományozott az apátságnak, a gonosztevők elfogására, elítélésére és kivégeztetésére. A bitófát ezen a helyen állították fel.
Az Akasztó-dombhoz kötődik a csak Tihanyban űzött halfogási mód, a ″látott hal”, a garda halászata. A hegytetőről a halászkompánia egy-egy tagja, a ″hegyen-járó” figyelte a gardacsapat vonulását, s jelzéseivel innen irányította a vízen várakozó, hálóvetésre kész társait.
Újlaki templomrom
A félsziget déli csúcsánál, a révhez közeli egykori révészfalu emlékét őrzi a templomrom. Az egyenes záródású szentély fala még ma is áll.
Apáti templomrom
A Tihanyi-félszigeten hajdan három településből a két Árpád-kori község – Újlak és Apáti – a török időkben elpusztult, helyüket és emléküket egy-egy templomrom őrzi.
Az apáti templomrom a félsziget északi bejáratánál található, a 12-13. században épült, felújított állapotban megtekinthető.
MŰEMLÉKEK
Református templom, harangláb
A református templom 1793-ban épült, egyszerű téglalap alaprajzú építmény. Tőle nyugatra emelkedik a négy fehér pilléren álló, zsindellyel fedett, ma is használt harangláb.
Egykori apátsági borospince, présház
Tihany már a monostor alapításakor jelentős bortermelő hely volt, s mind a mai napig az. Az apátsági szőlőbirtokon szüretelt termés feldolgozására, tárolására építették 1822-ben, a Belső-tó északi partján, a pincét és a présházat, előbbiben ma is kitűnő tihanyi bort tárolnak.
Egykori apátsági magtár
A 19. században épített magtár (granarium), a község legnagyobb tömegű épülete, mely felújítva ma Tihany művelődési háza.
Az egykori apátsági orvos lakóháza
A mai posta épülete régen az apátsági orvos lakóháza volt, mely a 19. században épült.
Egykori apátsági majorság
A Tihanyi apátság birtokain a 18. század óta alloidális gazdálkodás folyt. A korabeli majorság épületei az 1830-as években épültek, némelyikük még ma is eredeti állapotában látható.
Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
1927-ben Balaton-kutatás és kísérletes biológiai kutatás céljára hozták létre az intézetet. Az ennek helyet adó épületegyüttes 1926-27-ben épült.
Tihanyi levendula
Kevesen gondolnák, hogy valójában a levendula nem őshonos növény a térségben. Ennek ellenére tájképi és kultúrtörténeti szempontból igen sikeresen „beilleszkedett” az elmúlt közel egy évszázad során. Története a 20. század húszas éveiig nyúlik vissza.
A Tihanyi-félszigeten két helyen található nagy kiterjedésű levendulás. Az ún. Öreg Levendulás a Csúcs-hegy és az Apáti-hegy között húzódik, és a Lóczy Lajos turistaúton haladva érinthetjük. A területen Bittera Gyula, híres gyógynövényszakértő, a tihanyi apátságtól bérbe vett területen, 1924-ben Franciaországból hozott szaporítóanyaggal kezdte meg a levendulatermesztést.
Mivel a terület szántóföldi művelésre nem alkalmas, és a szőlőgazdálkodás is visszaszorult, a gazdasági hasznosítás kitűnő módjának bizonyult a levendulatermesztés. Az első kísérlet olyannyira sikeres volt, hogy végül Bittera összesen mintegy száz hektárra növelte a termesztésbe vont terület nagyságát. Az itt termett levendula illóolaj-tartalma igen kimagasló volt, még az eredeti francia ültetvényekről származók minőségét is túlszárnyalta. A levendulasorok közé még a második világháború előtt keserű mandulát ültettek.
Mivel a levendula kapásnövény és művelése nehezen gépesíthető, a hatvanas években az állami gazdaság keretein belül felhagytak a terület művelésével. A levendulás egy részére szőlőt telepítettek, a megmaradt mintegy húsz hektár pedig művelés hiányában kivadult, pontosabban teret engedett az őshonos flóra megjelenésének
A területet 1986 óta egy vállalkozó, Zátonyi Szilárd bérli a természetvédelmi hatóságtól, aki családjával 1995-ben az Öreg Levenduláson kívül, új területen is megkezdte a levendulatelepítést. A Külső-tóval szemben lévő, hét hektáros ültetvény nyár közepén kellemes látvánnyal fogadja a félszigetre érkezőket. Az egykori lucernás fokozatos betelepítésével ma már összesen közel harminc hektáron folyik levendulatermesztés a félszigeten.
A levendulaaratás során begyűjtött virágból száraz csokrok készülnek. A virágot a Belső-tónál lévő művésztelep nádfedeles pajtájában szárítják mintegy két hétig, majd csokrok illetve illatzsákok formájában értékesítik. Július közepén kerül sor a második aratásra, ugyanis a virágmag csak addigra érik be, és akkor lesz alkalmas olajlepárlásra. Jelenleg a lepárlás Kerepestarcsán történik, de a nemzeti parkkal közösen beadott pályázat keretében remélik, hogy a közeljövőben sikerül Tihanyban létesíteni egy lepárló üzemet, ami egyrészt a helyi lakosság számára munkalehetőséget, ugyanakkor turisztikai látványosságot is jelentene.
Tihanyban nemcsak ezen a két nagy kiterjedésű területen találkozhatunk ezzel a közkedvelt növénnyel, hanem a házak között járva a kertek és az utcák igen látványos díszeként is. Magyarországon egy-két nagyobb méretű levendulatermesztési kísérlettől eltekintve nem sokan foglalkoznak ezzel a növénnyel, holott a kereslet nagy. Száraz virágként molyűző hatása, olajként pedig gyulladáscsökkentő, nyugtató hatása miatt a népi gyógyászatban és a napjainkban egyre inkább népszerű természetgyógyászatban előszeretettel alkalmazzák, valamint fűszerként is kiváló.
Forrás: NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG www.geographic.hu
Levendula Fesztivál, Tihany
A június-július fordulóján virágzó, tízhektárnyi levendulaültetvény különleges látnivaló a Balaton partján. Virágzás idején szakember vezetésével és kalauzolásával szerveznek nyílt túrákat a Tihanyi-félszigeten található levendulamező megtekintésére.
A kirándulás arra is lehetőséget ad, hogy az érdeklődők a félsziget természeti értékeivel, növény- és állatvilágával is megismerkedjenek, továbbá sétát tegyenek a Belső-tó partján.